2010.05.07. 15:30
Fújjanak új szelek
Köszönjük a sok hozzászólást az előzőekhez, igen tanulságosak voltak, sok indulattal, és nem kevés megfontolandó véleménnyel, javaslattal – reméljük, a döntéshozók is olvassák majd ezeket.
Igen, a közigazgatás átszervezése nem tűr halasztást. Én elég ideje ktv vagyok ahhoz, hogy lássam a rendszer hibáit, és nagyon is örülök minden értelmes változásnak. Ezen a blogon sem vitattuk soha, hogy leépítés kell, hogy változás kell. Nagyon is kell.
Az ügyfélfogadással foglalkozó hivataloknak bőven van még mit fejlődnie – noha tapasztalataim szerint nagyon sokat javult a helyzet az utóbbi években. Bár én mindig úgy kezdem a folyamatot, hogy felmegyek a www.magyarorszag.hu-ra, bejelentkezem időpontra, elolvasom, mit kell vinni. Így aztán ha odamegyek a megadott időben a megadott papírokkal, öt perc alatt végzek. Az utóbbi években mindig így jártam – útlevél, jogsi, személyi, járműátírás, bármi. Az ügyfélszolgálatosok nem a körmüket reszelték, hanem gyorsan, frappánsan intéztek mindent – akár a VII., II. vagy XI. kerületben jártam, akár a Központi Okmányirodában. Egyszer kellett csak várnom: egy bevásárlóközpontban levő önkormányzati kirendeltségen, mert akkor és ott valami hülye hálózati hiba miatt egy gép sem működött.
Egészen más tészta volt az az eset, amikor a jogsimat szereztem. Ott ugyanis ahhoz, hogy egyáltalán rám nézzen a vizsgabiztos, perkálni kell előre keményen. Félreértés ne essék: nem azért, hogy elnézze a hibámat, hanem hogy egyáltalán esélyem legyen átmenni, még ha nem is vétenék. Mindenki fizetett persze, mint kórházban szülésnél.
A közigazgatás más területeken is fejlesztésre szorul, különösen ami a felesleges és papírkényszeres bürokráciát illeti – lásd az itt olvasható nevetséges esetet is.
Az államigazgatás sem elég hatékony. És igen valószínű, hogy jóval kevesebb, de hasznosabb emberrel eredményesebb lehetne. Mégis milyen nagy felzúdulást váltott ki, amikor a Gyurcsány-kormány megpróbálkozott a minisztériumokban teljesítményértékeléssel. Hogy csak az kapjon bármilyen többletet, aki átlagon felül – tehát nem csupán jól – teljesít. Azok nem utálták csak, akik amúgy is 100% felett dobták be magukat. Persze a rendszer messze nem volt igazságos, hiszen csak a köztisztviselőkre és a közalkalmazottakra vonatkozott, holott nem csak ők dolgoznak itt: vannak megbízási szerződésesek meg normál foglalkoztatottak, stb. Az ő munkájuk miért nem számít? Ja, hogy megbízási szerződéssel nem is lehetne senkit állandó dolgozóként alkalmazni? Áhá.
Némileg más szemlélettel, de az Orbán-kormány is úgy tervezi módosítani a köztisztviselői törvényt, hogy az a "teljesítményorientáltságra" összpontosítson. Őket azonban nem a kiválóan elvégzett munka elismerése vezérli ebben. Tarthatatlannak vélik ugyanis, hogy Magyarországon az államigazgatás az egyetlen terület, ahonnan alkalmatlanság, elégtelen munkavégzés miatt nem lehet elbocsátani. Ez a más megközelítés, de nagyon is indokolt, és természetesen ez is fontos. Engem is rohadtul idegesített, hogy számos olyan közvetlen kollégám volt, akikről évek múltán sem tudtam kideríteni, mégis mi a túrót csinálnak bent egész nap, akik hisztire, betegségre vagy anyám macskájára hivatkozva minden munkát ledobtak magukról és mindig nekünk kellett megoldani helyettük a feladatot. És közülük csak egytől sikerült nagy nehezen megválni. Az ilyen ne legyen itt. Menjen haza, és vakarja ott a vakarnivalót.
Egyébként ha már itt járunk, az is zavaró, hogy rengeteg nyugdíjas is van itt. Minek? Miért veszik el a munka- és tapasztalási lehetőséget a fiataloktól? Miért nem lehet frissíteni? Miért nem lehet a helyükre kellő időben új embereket kiképezni, bejáratni? Innen miért csak úgy mennek el a nyugdíjasok tényleg nyugdíjba, amikor már végképp nem tudnak mit kitalálni? Mikor már „menekülni” kell?
A közszférában dolgozni már régóta nem zsíros bödön és nem is nyugdíjas állás, de ne is legyen az. Mert különben úgy járunk, mint az egyetemekkel, ahová csak bejutni nehéz, de aztán valahogy csak elvégzi mindenki, bármilyen lusta vagy hülye legyen is, aztán meg lobogtatja a diplomáját, ami mögött semmilyen használható tudás nincs.
Igen, tapasztalt, megfelelő tudással bíró, és több nyelvet beszélő szakemberek kellenek az államigazgatásba (is). Mindegy, hogy újak vagy régiek. Csak értsenek ahhoz, amihez kell, és tudjanak dolgozni.
De az nem helyes, ha fűnyíró elv alapján, vagy ha politikai és nem szakmai alapon dől el, ki a jó szakember. A versenyszférában sem jó érzés, ha valakit mondjuk azért picsáznak ki, mert nem nyal be eléggé a főnöknek, vagy mert valaki aljas módon kifúrja. Én is onnan jöttem ide, láttam már karón varjút. És ha politikai alapon, mindenféle szakmai mérlegelés és indoklás nélkül rúgnak ki hozzáértő embereket, az ugyanilyen megalázó. Ilyet is láttam már eleget. Ezért írtam korábban, hogy elbocsátások esetén különösen fontos az alapos mérlegelés, az indoklás, az egymás szemébe nézés. De sajnos mindig csak sunnyogás van.
· 1 trackback 8 komment
Címkék: köz élet
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://pakolunk.blog.hu/api/trackback/id/tr681981909
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Fújjanak új szelek 2010.05.10. 18:56:19
Az államigazgatás nem elég hatékony. Valószínű, hogy jóval kevesebb, de hasznosabb emberrel eredményesebb lehetne.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
bryan 2010.05.08. 18:55:07
Nem rossz a poszt, de néhány hozzáfűznivalóm lenne:
1. Miért hangsúlyozza mindenki a nyelveken beszélést minden pozíciónál? Vannak helyek, ahol szükséges a nyelvtudás, máshol pedig semmi haszna. Mi haszna van annak, ha mondjuk egy okmányirodában mindenkinek van nyelvvizsgája, ne adj' isten még képes is megszólalni az adott nyelven?
2. Szerintem kimaradt egy nagyon fontos dolog, ez pedig az ügyfelek visszajelzésének hiánya. Tele a tököm azzal, hogy gyakran ha bemegyek valahová, a helyet "ügyfélszolgálatnak" hívják, mégis csak zavaró tényezőnek érzem magam, mert Gizike a hónapban huszadjára is bal lábbal kelt fel. Ellenben máshol figyelnek, készségesek, de valószínűleg ez semmilyen módon nem kerül bele az értékelésükbe.
Tegyenek be mindenhová egy egyszerű készüléket, amin van öt szám, értékelhetem rajta az ügyintézőt és annak, hogy hogyan értékeltem, legyen valamilyen következménye. Ezt a magánszférában elég sikeresen használják.
3. Miért vagyok én postás? Van rengeteg olyan irat, amit nekem kell beszereznem, újra bemennem, iktatni pecsételni, majd átmenni a másik helyre. Játsszák le inkább egymás között. Tehát, bemegyek a hivatalba, viszem a kis személyimet, megmondják mi kell, elém tesznek egy meghatalmazást, amin beleegyezek, hogy x,y,z,adataimhoz hozzáférést adok w hivatalnak, amiket majd szépen kikér az ezeket számon tartó másik hivataltól. Ez bekerül egy nagy paksamétába, rögzítik a gépen, majd a hivatal illetékese tömbösítve elkéri a másik hivataltól. Egyszerű, szép, kényelmes, időtakarékos. Akkor mér' nem alkalmazzák?
1. Miért hangsúlyozza mindenki a nyelveken beszélést minden pozíciónál? Vannak helyek, ahol szükséges a nyelvtudás, máshol pedig semmi haszna. Mi haszna van annak, ha mondjuk egy okmányirodában mindenkinek van nyelvvizsgája, ne adj' isten még képes is megszólalni az adott nyelven?
2. Szerintem kimaradt egy nagyon fontos dolog, ez pedig az ügyfelek visszajelzésének hiánya. Tele a tököm azzal, hogy gyakran ha bemegyek valahová, a helyet "ügyfélszolgálatnak" hívják, mégis csak zavaró tényezőnek érzem magam, mert Gizike a hónapban huszadjára is bal lábbal kelt fel. Ellenben máshol figyelnek, készségesek, de valószínűleg ez semmilyen módon nem kerül bele az értékelésükbe.
Tegyenek be mindenhová egy egyszerű készüléket, amin van öt szám, értékelhetem rajta az ügyintézőt és annak, hogy hogyan értékeltem, legyen valamilyen következménye. Ezt a magánszférában elég sikeresen használják.
3. Miért vagyok én postás? Van rengeteg olyan irat, amit nekem kell beszereznem, újra bemennem, iktatni pecsételni, majd átmenni a másik helyre. Játsszák le inkább egymás között. Tehát, bemegyek a hivatalba, viszem a kis személyimet, megmondják mi kell, elém tesznek egy meghatalmazást, amin beleegyezek, hogy x,y,z,adataimhoz hozzáférést adok w hivatalnak, amiket majd szépen kikér az ezeket számon tartó másik hivataltól. Ez bekerül egy nagy paksamétába, rögzítik a gépen, majd a hivatal illetékese tömbösítve elkéri a másik hivataltól. Egyszerű, szép, kényelmes, időtakarékos. Akkor mér' nem alkalmazzák?
vero · http://anal0g.blog.hu/ 2010.05.08. 21:07:58
spórolás miatt tömeges elbocsájtás szerintem nem lehetséges. csúcsmunkanélküliség idején különösen nem. másrészt az aktív szavazók nagy részét a közalkalmazottak/tisztviselők jelentik. ha őket eltántorítják, azzal a saját sírjukat ásnák. ez igaz a szoci és polgári oldalra egyaránt.
a megildás nyilván ismert, csak akarat kérdése, hogy alkalmazzák-e? a nyugdíjasok elküldése, a folyamatos nyugdíjazások mellett nem töltik fel a felszabaduló státuszokat, ill. megszüntetik ezeket, közben átstrukturálják a feldatokat, a szervezetrendszert a kor követelmlényeinek megfelelően és olyanokkal töltik fel a rendszert, akik az új feladatoknak megfelelnek. és emellett sok más minden.
az elmúlt 8 év alkalmasan hosszú időszak lehetett volna, gyak. mégsem történt semmi, szetey hamvában holt volt, belecsapott a lecsóba, se előtte, se utána semmi.
de ez csak az államigazgatás. az önkormányzati igazgatás más tészta, sokkal nehezebb dolog lesz. ha lesz.
németországban pl. a 80as években így alakították át korszerűre az államigazgatást.
a megildás nyilván ismert, csak akarat kérdése, hogy alkalmazzák-e? a nyugdíjasok elküldése, a folyamatos nyugdíjazások mellett nem töltik fel a felszabaduló státuszokat, ill. megszüntetik ezeket, közben átstrukturálják a feldatokat, a szervezetrendszert a kor követelmlényeinek megfelelően és olyanokkal töltik fel a rendszert, akik az új feladatoknak megfelelnek. és emellett sok más minden.
az elmúlt 8 év alkalmasan hosszú időszak lehetett volna, gyak. mégsem történt semmi, szetey hamvában holt volt, belecsapott a lecsóba, se előtte, se utána semmi.
de ez csak az államigazgatás. az önkormányzati igazgatás más tészta, sokkal nehezebb dolog lesz. ha lesz.
németországban pl. a 80as években így alakították át korszerűre az államigazgatást.
nyílméregbéka 2010.05.09. 15:37:20
@bryan: A 2.-hez: mikor ügyfelekkel dolgoztam, kb félévenként volt ún. "ügyfélelégedettség-mérés". Ügyintézés után az ügyfél kapott egy kétoldalas A/4-es űrlapot, amin értékelhette az ügyintézést.
(Annyi baj volt csak ezzel, hogy az ügyfelek már siette kvolna a dolgukra, nemhogy még űrlapot töltögessenek, meg olyan ügyfél is volt, akinek gondot okozott az írás-olvasás ilyen nagy mennyiségben.)
Ebben az adatlapos időszakban persze mindenki rohadt kedves volt az ügyfelekhez, viszont visszajelzést soha nem kaptunk a vezetőségtől az adatlapok tekintetében. Feltételezem, nem is igazán az ügyfelek boldogságát akarták csekkolni, hanem csak jó biznisz volt valami havernak?...
(Annyi baj volt csak ezzel, hogy az ügyfelek már siette kvolna a dolgukra, nemhogy még űrlapot töltögessenek, meg olyan ügyfél is volt, akinek gondot okozott az írás-olvasás ilyen nagy mennyiségben.)
Ebben az adatlapos időszakban persze mindenki rohadt kedves volt az ügyfelekhez, viszont visszajelzést soha nem kaptunk a vezetőségtől az adatlapok tekintetében. Feltételezem, nem is igazán az ügyfelek boldogságát akarták csekkolni, hanem csak jó biznisz volt valami havernak?...
bryan 2010.05.09. 15:55:00
@nyílméregbéka:
Ja, ez elég jellegzetes. Ötletszerű ellenőrzés, ahelyett, hogy szisztematikus rendszert vezetnének be. Ebből a szempontból a közszféra nagyon sokat tanulhatna a magántól. De ehhez le kéne vágni egy elég nagy részét, hogy egyáltalán átlátható legyen. Jelenleg egy gigantikus rendszerről beszélünk, amit szinte lehetetlen egységesen szabályozni. Még van valami halvány reményem, hogy ez valamikor az elkövetkezendő négy évben megtörténik. Amíg viszont a gazdasági válság tart, nem valószínű, hogy tudnák viselni az ezzel járó anyagi terheket.
Ja, ez elég jellegzetes. Ötletszerű ellenőrzés, ahelyett, hogy szisztematikus rendszert vezetnének be. Ebből a szempontból a közszféra nagyon sokat tanulhatna a magántól. De ehhez le kéne vágni egy elég nagy részét, hogy egyáltalán átlátható legyen. Jelenleg egy gigantikus rendszerről beszélünk, amit szinte lehetetlen egységesen szabályozni. Még van valami halvány reményem, hogy ez valamikor az elkövetkezendő négy évben megtörténik. Amíg viszont a gazdasági válság tart, nem valószínű, hogy tudnák viselni az ezzel járó anyagi terheket.
bryan 2010.05.09. 15:58:16
@vero:
A te módszeredhez az kéne, hogy már középvezetői szinteken is kompetens vezetők üljenek, akik nagy önállósággal belülről alakítják át a szerkezetet. Nem látom ezeket az embereket.
A te módszeredhez az kéne, hogy már középvezetői szinteken is kompetens vezetők üljenek, akik nagy önállósággal belülről alakítják át a szerkezetet. Nem látom ezeket az embereket.
Totya az ujjlenyomat 2010.05.14. 09:35:27
új postot, új postot! :)
Totya az ujjlenyomat 2010.05.15. 17:53:08
Azt szeretném megtudni, hogy az átadás-átvétel nagy 'i' betűjére pontot feltevő, az ügyvezető miniszterek utolsó napjára időzített állománygyűlés még mindig divat a minisztériumokban? Gyk.: az immáron ügyvezetővé lefokozott miniszter ekkor búcsúzik el az apparátusától, s adja át formálisan és ténylegesen is a stafétát az utódjának.
in.sider.in 2010.05.18. 13:07:24
@Totya az ujjlenyomat: Hát igen. Ez érdekes kérdés. Nálunk ilyesmiről nem tudni jelenleg semmit. Azoknál a tárcáknál, amelyek megszűnnek, beolvadnak vagy ilyesmi, szintén elég cifra a dolog...
Ti utolsó kommentek