Utolsó napomat töltöm köztisztviselőként. Úgy döntöttem, megünneplem. Egybekötöttem a köztisztviselői munkaszüneti nappal és kicsit kivontam magam a forgalomból - hamarosan úgyis megteszik ezt velem mások. Úgy gondoltam, jár nekem az érzés, hogy igazi szabadságon vagyok: szabad akaratomból, az elvégzett munkám jogán, a Munka Törvénykönyve és az eddig érvényes Köztisztviselői Törvény alapján. Ki tudja meddig tehetem ezt még meg? Meg aztán így a magam szerény eszközeivel könnyítek a gyenge (csontváz)lábakon álló költségvetésen is, hiszen még olcsóbb lesz kirúgni, ha szépen önszántamból fogyasztom temérdek szabadságomat. Úgyhogy most mindezek s a magam örömére felhörpintek egy stampedli pálinkát a közszolgák egészségére - hmmm, na ez jólesett.

Persze azért folyamatosan követem a benti történéseket - vagyishogy követném, ha lennének. Ugyanis a nyári őrület ellenére a teljes részlegem hibernált állapotban van: nem nagyon szólnak hozzánk, feladatot alig-alig kapunk, ami inkább annak a jele, hogy később sem kívánnak minket feléleszteni, sőt. Nyomasztó látni, hogy mások, akik nyilvánvalóan maradhatnak, lihegő vagy mélyre tolt nyelvvel görcsösen igyekeznek megfelelni az igen sajátos, új játékszabályoknak, miközben mi, akiket már kiültettek a kispadra, hiába várjuk, hogy bármit is bizonyíthassunk. De hát én meg már úgy vagyok ezzel, mint Ernő bácsi, aki szerint "egyszer majdnem úgy volt, hogy nem lesz sehogy, aztán mégis lett valahogy".

Egy dolgot azonban mindenképp nagyon vártam: tájékoztatást. De nálunk ez valahogy továbbra is hiányzik. Tudom, hogy több közig intézményben ezen már rég túlestek, de nálunk, a gigasztériumban ott van egy rahedli last minute ktv, akik nem tudják, mi vár rájuk holnaptól. Oké, hogy kormánytisztviselők lesznek, de valaki elmondaná, hogy ez konkrétan mi a túrót jelent? Egy kumma nulla információt sem kaptunk arról, hogy mégis, mi is ez. Azt is csak innen-onnan tudjuk, hogy mikortól vagyunk mások, mint eddig. De erről  - a kacifántos-tekervényes törvényi szövegen kívül  - senki sem látott semmilyen hivatalos iratot, intranetes körlevelet, faliújságos hirdetményt (bár azt hamarosan úgyis elfoglalja a Nagy Vezér Nagy Beszéde). Egy olyan helyen, ahol az is izgalmas hír, mi lesz az aznapi menü a menzán, sejthetnék, hogy minden dolgozót izgatnak a jövőbeni lehetőségei, kötelezettségei és (maradék) jogai. Kapunk infót az újfajta iratmintákról meg az utalványozási szabályozásról, de arról bezzeg nem, mi teszi a kormánytisztviselőt. Pl. mostantól már nem a közt, hanem csak a kormányt kell szolgálniuk? Felejtsék el a szakmaiságot és magukban egyesítve a három majmot hajtsanak végre minden politikai elképzelést? Avagy a mendemondák szerint a nem is olyan távoli jövőre időzített minisztercserék, kormányátalakítás(ok) a kormánytisztviselői kar átalakítását is jelentik majd? Sőt ha majd egyszer..., netán..., véletlenül - ó, uram, bocsásd meg szavaim - új kormány lesz, akkor annak is a tisztviselői lesznek?

Rossz belegondolni, rossz átélni. Mindenesetre ez a régi reflexeket előhívó új korszak igen tanulságos. Aki meg nem tud vagy nem akar emlékezni, annak ajánlom pl. a HDKE állandó kiállításának első termeit vagy a Kis Magyar Pornográfiát, ami engem most perverz módon szórakoztat. Ebből idézek most egy anekdotát reflektálva kedves exkollégám és blogtársam előző bejegyzéseire:

Csak az van, ami lehet

Egy izgalmas kávéülés alkalmával a demokratikus önellenőrzés egyik szószólója kíméletlen hangon támadta saját magát a belügyi szervek túlkapásai miatt, miközben szemére lobbantotta, hogy meg nem felelő képzettséggel bíró egyéneket alkalmaz a kebelében.

Erre Rákosi csak annyit jegyzett meg, ezekre az állásokra ezért a fizetésért püspököket nem kaphatunk. Mire az interpelláló elvtárs elmosolyodván, a további tüzelést beszüntette.

 PS: A hír szent, a vélemény szabad - mert amíg a Föld kerek, mindig lesznek bloggerek!!! :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.