Itt a hivatalban továbbra is csend és hullaszag, úgyhogy tények híján kénytelenek vagyunk a sajtóra hagyatkozni, és abból kihámozni, milyen lesz a jövő: fényes-e vagy sötét.

Szerencsére az elmúlt 24 óra bővelkedik izgalmasabbnál izgalmasabb hírekben, mivel a sajtó kínjában és éhségében harap mindenre, amire csak tud. Persze simán előfordulhat, hogy ezen "kiszivárgó belső információk" célja a szándékos félrevezetés, hogy a népnek legyen mit csócsálni a lényeg helyett. Konkrétumokra úgyis csak 25-e után lehet számítani - de talán jobban járunk, ha akkor sem számítunk gyors megvilágosodásra.

Mindenesetre a friss termés szerint megszűnik a PM - Kossuth Lajos ezt üzente?

Megtudhattuk újfent azt is, éppen kik lesznek az új kormány tagjai.

És a kedves zsurnaliszták próbálják megmutatni azt is, hogy az új kormányzati struktúra nem hogy jobb nem lesz, de egyenesen nagy szívás - kivéve a politikusoknak. Az új rendszer a források szerint ugyanis a következő veszélyekkel jár:

- Felboríthatja az eddigi rendszert
- Nehézkesebb, lomhább működés
- Átpolitizálódó irányítás
- Nehezen érvényesíthető kormányzati szándék
- Aligha várható érdemi megtakarítás
- Lehetőség a "kádercserére"

Ugyanitt újabb fejtegetéseket olvashatunk az érthetően igen sokakat foglalkoztató új humán szupermegagigatárcáról, amelyhez az egészségügy, az oktatás meg a szociális ügyek tartoznának - és persze a továbbra is mostohagyerekként kezelt kultúra.

Igazi csúcsminisztérium lenne az úgynevezett humántárca az Orbán-kormányban. Ez ugyanis az egészségügyet, az oktatást, a kultúrát és a szociális kormányzati területet is egyazon minisztérium alá vonná. A humán szupertárca annak a filozófiának a szimbóluma lehet, amely évek óta azt igyekszik sugallni, hogy a Fidesz politikájának középpontjában "az emberek állnak". Az is körvonalazódni látszik, hogy a szupertárca irányítását alapvetően kereszténydemokrata értékrend határozza majd meg, míg az egészségügy vagy az oktatás területén tevékenykedő fideszes szakpolitikusok egyértelműen háttérbe szorulhatnak.

Hát akárhogy is lesz, az nyilvánvaló, hogy ekkora zsákbamacskát még nem látott az ország. Halovány segédlila fogalmunk sem lehet, mire számítsunk az elkövetkezőkben. Nulla. Nyista. Kampó. Zéró.

Tehát vagyunk, ahol voltunk, a senki földjén levő hivatalban, a tudatlanok és megmondók országában, ég és föld között, ahol senki sem tudhat semmi biztosat, de azért mindenki beszél róla.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

virtual landscape (törölt) 2010.04.26. 23:45:04

Fogjátok keményen az asztal szélét, de a munkátokon nem látszik: most se dolgoztok. Öt hete lóg nekem is adatsorral egy bürokrata egy olyan esetben, ahol és amit 5, max. 10 perc lenne előállítani. De ő most a rovancsolásra készül már és odaragasztotta magát az asztalhoz.

Válasz erre 

p.soelmo 2010.07.03. 15:00:50

Azt gondoltátok, minden örökre úgy maradhat, ahogy nektek tetszik? Nagy oprimizmusra, sőt önhittségre vall!

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: