Na, megvót ez a választás is, kb. az lett, amire számítottunk, bár az elempé határozott benyomulása a Parlamentbe meglepő és üdítő élmény volt, mint sör és hagyma után a Fisherman´s Friend. Kérdezgetik a barátaim, hogy nna, mi történik a hivatalban ilyenkor, és hát érzem, hogy várják a drámai állapotokról szóló beszámolókat, ám ki kell mindenkit ábrándítanom, hogy a korábbiakhoz hasonlóan még mindig az égvilágon semmi.

Magyarán még mindig a kettes és hármas fázis határán vagyunk: gőzünk sincs semmiről, mennek a találgatások, de még nincs gyomorgörcs az átalakulás miatt. Tegnap reggel fél hétkor a takarítónővel diskuráltam, és a jövőt fejtegetvén nagyon bölcsen csak annyit mondott, hogy ettől a választási eredménytől az ő törlesztőrészlete még nem lett kisebb. Persze azért érezhető a választások hatása, hiszen ezzel az egész folyamat valahogy olyan egyértelmű és testközeli lett, bár ezt nem tudnám határozottabban megmagyarázni, de nyilván mindenki érti, miről van szó. Még nem tudni pontosan mikor és mi fog történni, de hogy nagyon fog, az biztos. Van valami fura rezgés a levegőben. Kicsit több a sutyorgás, a szomorú és kényszeredett mosoly, a széttárt kar, a vállvonogatás és a felhúzott szemöldök. Nekem mindenesetre most az egyik dolgom, hogy szervezzem meg a csapatLEépítő összeröffenést (hangsúlyozottan önköltségen, mint mindig), időpont, kocsma kiválasztva, jó magyarhoz méltón sírva vígadunk mi is. Meg persze rendrakás címén kirostáltam egy csomó cuccot, amit korábban fontosnak tartottam, de most szívfájdalom nélkül hajigáltam ki őket. Költözéskor egyszerűsödnek a szelektálási szabályok.

Engem időközben valami sajátos optimizmus kerített hatalmába. Hiszen egy ilyen változás nem szükségszerűen jelent krízist, komoly lehetőséget is hordozhat magában. Tán még igaza is van Orbánnak, és valóban "itt az idő". Hogy minek az ideje, az azért némileg saját magunkon is múlik.

Mindenesetre az aggódóknak ajánlom figyelmébe Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója jóslatát, mely szerint a közigazgatás átalakítása során ugyan több tízezren elveszíthetik az állásukat, de ők - az adóreform és a vállalkozások megerősítése miatt - könnyedén el tudnak majd helyezkedni a magánszektorban. Éva asszony ugyan arra nem gondolt, hogy a két dolog között eltelik majd pár év, de semmi gond, az utóbbi időkben úgyis megtanultuk a közszférában, hogyan kell pénz nélkül életben tartani korábban sikeres közérdekű projekteket. A különbség csak annyi, hogy most mi magunk leszünk ez a projekt.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.